A rövid gyakorlatról - egy csodálatos időszak, amit soha nem fogok elfelejteni

Sziasztok!

Mint ahogy azt már az előző posztomban említettem, jelenleg hosszú gyakorlatomat töltöm, azonban a tanárképzésben ezt megelőzi egy rövid gyakorlat is, mely kb. 6 hétig tart. Erről szeretnék most mesélni nektek.

Rövid gyakorlatom helyének egy számomra ismeretlen újpesti gimnáziumot jelöltem meg, csupán a közelsége miatt. Már elképzeltem, ahogy majd minden nap odasétálok egy tök szép fás sétányon, 10 perc alatt, hétkor elég lesz felkelnem, jaj de jó lesz nekem, minden csodálatos és rózsaszín unikornisos lesz. 

Majd amikor megkaptuk a dokumentumot, melyben megjelölték, kinek hol lesz a gyakorlati helye, megrökönyödtem. Egy sportsuli? Természetesen (mert miért ne) megijedtem, és el sem tudtam képzelni, mit keresek majd ott. Először próbáltam halogatni a mentoraim felhívását, de nem akartam kifutni az időből semmiképpen sem. 

Majd persze felhívtam őket, megnéztem őket facebookon, lenyomoztam az iskolát meg mindent, jó stalkerhez méltón. :D Természetesen ebből szinte semmilyen fontos információt nem tudtam meg, és Csík Ferenc személyét is csak a villamoson odafele googleztam ki. (Nem mintha egy olyan személy lett volna, akiről én elneveznék egy iskolát, de mindegy is.)

Megismerkedtem a mentoraimmal, a magyarostól először féltem, mert mindenkitől félek, aki felettem áll, és becsülöm, és nagy tudásúnak tartom. A németes mentorommal asszem semmilyen érzéseim nem voltak, mondjuk ez nem is nagyon változott. (Persze nyilván tök hálás vagyok neki, meg az összes mentoromnak, de van akivel nem alakul ki szorosabb kapcsolat, ami nem is baj.)

Megnéztem pár órát, és én el sem tudtam képzelni, hogy majd kiállok az elé a sok gyerek elé, és órát fogok tartani... Én? Órát tartani? 

Sokat beszélgettem a magyaros mentorommal, és kb. 2 nap után nagyon egymásra is találtunk. Nagyon-nagyon hasonlóan gondolkodunk a tanítás lényegéről, erről az egész szakmáról. Számára is a gyerekek lelki élete, fejlesztése, nevelése a legfontosabb. De ezt talán nem is lehet pár szóban összefoglalni. Nagyon tisztelem őt. Kiállt minden helyzetben a gyerekekért, és próbált ott is segíteni, ahol más észre sem vette a problémát. Minden irodalmi szövegen keresztül - ugyanúgy, mint én - a gyerekek lelki életére szeretett volna hatni, őket szociálisan, érzelmileg fejleszteni, beszélgetéssel a műről, stb. Nyilván értitek. 

Tehát kifogtam egy király mentort, akivel nagyon egyetértettünk ezekben a kérdésekben. 

Azonban tanításom pillanata sokkal előbb bekövetkezett, mint azt előre gondoltam volna. A mentorom bizonyos okok miatt rögtön utána héten betegszabadságot vett ki, és rám hagyta a két általa tanított osztályt. 

Közülük az egyik osztály, az 5.b egy tündér osztály volt, intelligens, lelkes, kedves gyerekekkel. A 6.a azonban egy hírhedt osztályként vonult be a köztudatba... Igazából első héten az volt a cél számomra, hogy legalább pár ember figyelmét megragadjam a 6.a-ból, illetve tudjak a kis lelkükre hatni mindkét osztályban. Ez szerintem sikerült is. 

Telt-múlt a gyakorlat, és nagyon aranyosak voltak, jól ment az irodalom és a nyelvtan. Egyszerűen az első ott töltött hetem után olyan életérzésem volt, mint még soha. Nagyon-nagyon boldog voltam, és egyben teljesen átszellemült. Az az első pár hét az egyik legjobb időszak volt az életemben. Ezt az érzést nem lehet leírni igazából, sem megfogalmazni. Hetekig tartó flow, segíteni akarás, sikerélmény, szeretet, boldogság. Hihetetlen érzés volt, és ezt az élményt örökre megőrzöm magamban. Bármennyire buktatókkal teli a tanári pálya, van, amiért megéri ez az egész. És mérhetetlenül hálás vagyok, hogy ezt az élményt megélhettem, és hogy egy ilyen inspiráló szakasszal kezdődött a pályám. És ennek a mostani gyakorlatnak az elején jöttem rá arra, hogy ez tényleg egy megismételhetetlen időszak volt számomra... A német tanításával azért voltak problémáim, az az a dolog, amibe még bele kell jönnöm... De azért az is egész jól sikerült. :) Komolyan nagy vágyam az, hogy visszakerülhessek abba az iskolába... Persze nem a legjobb, de nekem tökéletesen megfelelne.. És hozzám nagyon illik.

Ezzel a gyakorlattal kicsit ellentétben áll sajnos ez a mostani a hosszú gyakorlatom... de arról majd legközelebb :)